A Tétényi úti Keserűvíz-telep és az Erzsébet sósfürdő1954-ig Kelenföldön, a Tétényi úti Szent Imre Kórház területén, európai hírű gyógyfürdő működött, amelynek hét glaubersóban gazdag kútja Karlsbaddal vetekedett. Az
Erzsébet sósfürdő annyira jelentős volt, hogy oda még a villamos is kijárt.
Az alábbi idézethez illusztrációként hasznos lehet ez a
műholdkép, melyen jobbra a Gellért-hegy, balra a Sas-hegy, a két hegy közötti völgyvonulat folytatása a Tétényi út, tőle északra a vonat, nyugatra pedig a Vasútállomás, ami azóta a Kelenföldi Pályaudvar.
- Erzsébet Sósfürdő - Térkép 01.jpg (1.55 MB) Megtekintve 37278 alkalommal.
Egy korabeli leírás így emlékezik meg erről a - mai kelenföldiek számára jól ismert - területről:
"Legterjedelmesebb forrás-csoport a lágymányosi, azon a lapályon, mely a Gellért- és Sas-hegy között támadt völgynyílás folytatása. A források a magyar államvasútak Bécs felé vezető útvonalától délre, a kelenföldi állomástól keletre feküsznek. A források közűl a Szent István, Hunyadi Mátyás I. II., Széchenyi István, Deák Ferencz, Heinrich és Hildegarde egyesített keserűsós-források vize a külkereskedelembe "Budai Király-keserűvíz" néven kerűl.
Az egyik csoporthoz tartozó keserűvíz-források egy díszes fürdőtelepen vannak. A fürdő neve: Erzsébet sósfürdő. Ez az egyetlen keserűvíz-fürdő Budapesten.
A telep elég szerencsés fekvésű; dél, nyugat és éjszak felől – a budafoki magaslatoktól a Gellért-hegyig – jól mívelt, szelídebb emelkedésű hegyek környezik, csak éjszakkelet és kelet felől vész el a látás a síkság végtelenében.
Egészen mellette semmiféle nagyobb lakott terület; egy parkozott tanya a határ közepében, a régebben boráról oly híres Sas-hegy előtt."
- Az itt lerajzolt épületek többsége a fotókon felismerhető. Jobbra a háttérben a mai Sárbogárdi út mellett húzódó vasútvonal, balra pedig a Sas-hegy jellegzetes, kettős domborulata.
- Erzsébet Sósfürdő 01a - Látkép.jpg (352.01 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- Az Erzsébet sósfürdő látképe (1888).
- Erzsébet Sósfürdő 01b - Látkép (1888).jpg (696.49 KB) Megtekintve 37230 alkalommal.
- Kelenföldi látkép a Mattoni-féle sósfürdő bejáratával és a Sas-heggyel (1889).
- Erzsébet Sósfürdő 01c - Látkép (1889).jpg (809.06 KB) Megtekintve 37230 alkalommal.
- A Tétényi út a fürdő előtt és a vele szemben látható terület egészen a Sas-hegyig.
- Erzsébet Sósfürdő 01d - Látkép (1889).jpg (631.77 KB) Megtekintve 37230 alkalommal.
"A fürdő berendezése s a telep külső díszítése évről-évre emelkedik, s főleg női betegségekben vált be kitűnőnek.
A fürdőigazgatóság a keserűviz szilárd alkatrészeit kiválasztva, forgalomba bocsát egy sót, melylyel bárhol lehet keserűsós fürdőt rögtönözni. E fürdő megteremtője és fentartója Mattoni Henrik."
- A fürdő eredeti bejárataként szolgáló épület. A következő képen ugyanez az épület 90 fokkal elforgatva, a jobb oldalon látható, immár két oldalszárnnyal együtt.
- Erzsébet Sósfürdő 01e - Bejárat.jpg (325.83 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- Erzsébet Sósfürdő 01f - Bejárat.jpg (461.39 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- Erzsébet Sósfürdő 02 - Bejárat.jpg (440.1 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
A FÜRDŐ ÖSSZEFOGLALT TÖRTÉNETE-
1853-ban Kelenföldön még főleg zöldségféléket termesztettek, amikor a mai Tétényi út 14-es szám alatti telken Schleisz György gazdálkodó öntözés céljából egy kutat ásatott, ám abból mindenki meglepetésére "nem édes, hanem sós-keserű ízű gyógyvíz" tört fel. Unger Ferenc patikus megállapította, hogy a
glaubersóban gazdag forrás minősége az akkor leghíresebb gyógyvizekkel vetekszik és azonnal megvásárolta a gazda telkét.
-
1855-re elkészült az Albrecht Frigyes kormányzó és katonai főparancsnok feleségéről, Hildegardra keresztelt forrás fölé emelt fürdőház, amelynek közepén az ivócsarnok helyezkedett el.
- Ebben az évben Unger a Hildegard forrástól alig 50 méternyire talált egy új kutat is, amit
Erzsébet forrásnak nevezett el. Erzsébet Amália Eugénia, közismertebb nevén
Sissi, ami az Elisabeth német beceneve, osztrák császárné és magyar királyné, 1854-től Ferenc József felesége volt. Rövidesen a Hildegard fürdőház nevét is
Erzsébet fürdőházra változtatták.
- A 10 kádból álló és két forrás által táplált fürdőház mellé a vállalkozó egy
vendéglőt és egy
palackozóüzemet is felépíttetett.
- Erzsébet Sósfürdő 05a - Étterem (Ilona-villa).jpg (379.63 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- Az étteremmel szemben egy kávéház és cukrászda látható.
- Erzsébet Sósfürdő 05b - Étterem (Ilona-villa).jpg (347.97 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- A nemzetközi hírnevet elért vizek eredményesen gyógyították a szorulási és emésztési problémákat, a gyomor- és vastagbélhurutot, a máj- és epebetegségeket, az aranyeret, a hipochondriát, a pajzsmirigy és bőrbetegségeket, a női bajokat, a vérbőséget, a köszvényt, a túlsúlyt és a gyulladásokat.
-
1868-ban a mai Újbuda utcaszerkezetének tervezésekor a kerület központját már a gyógyfürdőhöz igazították, amelyen áthaladt volna a Nádorkertet és a Kelenföldi Vasútállomást összekötő kelet-nyugat irányú széles főútvonal is, ami a mai Etele út-Hengermalom út.
- Erzsébet Sósfürdő - Térkép 04.jpg (770.42 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- Erzsébet Sósfürdő - Térkép 04b.jpg (542.57 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
-
1881-ben a patikus halála után a gyógyfürdőt az olasz Mattoni Henrik nagyvállalkozó vásárolta meg, akinek akkor már több nemzetközi hírű fürdője volt Csehországban.
- Mattoni kibővítette a meglévő fürdőt és
Ybl Miklós tervei alapján új emeletes fürdőházat is építtetett, mely
1884-ben készült el. - 44 kádfürdő, 4 darab márványból kifaragott ülőmedence, hideg-meleg vizes zuhanyzók és elegánsabb bútorok fogadták a látogatókat. (1900-ban már 65 kádfürdőre bővült a kapacitás.)
- A fürdő fedett oszlopcsarnoka
- Erzsébet Sósfürdő 03a.jpg (474.43 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- Erzsébet Sósfürdő 03b (1888).jpg (453.59 KB) Megtekintve 37230 alkalommal.
- Erzsébet Sósfürdő 03c.jpg (477.54 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- Fasor a fürdő parkjában.
- Erzsébet Sósfürdő 03d - Fasor (1905).jpg (777.31 KB) Megtekintve 37230 alkalommal.
- További épületek: 70 lakószobás hotel, igazgatósági épület (Vilma-villa), étterem (Ilona-villa), orvosi lak, társalgóterem és a mai teniszpályák helyén egy kápolna.
- Erzsébet Sósfürdő 04a.jpg (324.77 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- Erzsébet Sósfürdő 04b.jpg (359 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- Erzsébet Sósfürdő 06 - Vilma-villa.jpg (362.66 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- Erzsébet Sósfürdő 07 - Gépház.jpg (464.86 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- A területen még telegráf is elérhető volt, ami a kor egyik nagy vívmányának számított.
- Az épületek között szépen gondozott, kövezett sétányú füves park terült el, ahol gloriettet, zenepavilont is kialakítottak.
- Ekkor már összesen 7 forrásból buzgott fel a gyógyvíz, napi 22.700 liter mennyiségben.
- A mai
kórház területén 3 kút működött: Ilona, Hunyadi Mátyás, Erzsébet kutak.
- A mai
Bikás park területén 4 kút múködött: Széchenyi, Heinrich, Szent István és Deák Ferenc kutak.
- Erzsébet Sósfürdő - Térkép 03.jpg (182.73 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- A vizet a kutakból
gőzgépek szivattyúzták ki és nyomták magasabban fekvő tartályokba, ahol gőzzel melegítették tovább.
- A víz egy részét
palackozták és nemcsak a Monarchia területére, de Nyugat-Európa több országába is nagy mennyiségben exportálták.
- A kezdeti 1850-es években évi 100.000 üveget, a fürdő fénykorában viszont már
évi 7 millió palackot hoztak forgalomba.
- Folyik a munka a keserűvíz palackozó üzemben.
- Erzsébet Sósfürdő - Palackozó a.jpg (420.19 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- A palackozó üzem korabeli rajza. Jól megfigyelhető a két kép közötti számos egyezőség. A bal felső sarokban a szivattyúház látható.
- Erzsébet Sósfürdő - Palackozó b.jpg (534.98 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- Az Erzsébet sósfürdő annyira népszerű rekreációs helynek számított Budapesten – forgalma sokszor megelőzte a Lukács és a Király fürdők forgalmát –, hogy a városvezetésnek 1900 áprilisától már
menetrend szerinti villamosjáratot kellett indítania a területre. Ezek a 41-es, majd a 63-as villamosok voltak.
- Ennek a megnövekedett érdeklődésnek volt köszönhető, hogy pár évtized leforgása alatt egy szép
villanegyed épült a Tétényi út - Sárbogárdi út - Fehérvári út - Mérnök utca - Fejér Lipót utca - Halmi utca által határolt területen. Ezek a régi, patinás épületek azóta többnyire lepusztult állapotba kerültek, így java részüket vagy lebontották, vagy teljesen átépítették.
- A "villanegyed" területe.
- Erzsébet Sósfürdő - Térkép 02.jpg (467 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- Az
1900-as évek elejétől egyre gyakrabban cserélődtek az intézmény gazdái, magánszemélyek és cégek egyaránt.
-
1907-ben gőzfűtést kapott a fürdő, aminek köszönhetően télen is látogathatóvá vált.
- A forgalomra komoly csapást mért a gazdasági világválság, továbbá a kerületben megtelepedő több tucat gyár, melyek együttes működése a levegőminőség drasztikus romlását eredményezte.
-
1943-ban egy reménysugár csillant fel: 500 méter mélységben újabb termálvízforrásra bukkantak. Vizét az 1944-ben átadott szabadtéri melegvizes
medencénél használták fel.
- Az 1944-ben átadott szabadtéri medence
- Erzsébet Sósfürdő 09.jpg (368.86 KB) Megtekintve 37278 alkalommal.
- A II. világháború nem okozott komoly sérüléseket a komplexumban és a fürdő
1946-ban újra megnyitotta kapuit.
-
1950-ben a területen átadták a 365 ágyas Nőgyógyászati Fürdőkórházat, ahol kezdetben két belosztály, sebészet, szülészet, ideggyógyászat és fülészet kezdte el a működését. Ekkorra készült el ugyanitt egy tanuszoda is.
- Az európai hírű fürdőt azonban a párt és a főváros vezetése máig ismeretlen okok miatt nem akarta eredeti állapotába visszaállítani. Az Ybl-féle műemlékekkel pedig nemhogy nem törődött senki, azokat
felújítás helyett 1954-ben inkább lebontották! - Befejezésképpen a "Sósfürdő Kórház"-nak keresztelt új intézményt a Fővárosi Tanács "
Tétényi úti Kórház és Rendelőintézet" névre módosította. Ez ma a Szent Imre Kórház.